Fűtési lexikon
Készenléti hőveszteség
A fűtőkészülékek és melegvíz-tárolók készenléti üzeme következtében hőveszteség keletkezik, ha a termelt hőt nem használják fel azonnal. A fűtőkészülék lekapcsolásakor a kazánban rendelkezésre álló hő a felállítási helyiségbe sugárzik.
A melegvíz-tárolóban vagy a fűtési puffertárolóban tárolt hőenergiaáta tároló külső felületei által adják le a környezete felé. Azért, hogy a készenléti hőveszteség csökkenthető legyen, mind a fűtőkészülékek, mind a tárolók megfelelő szigeteléssel ellátottak. Fűtőkészülékeknél az égő viszonylag hosszú működési idejével elérhetővé válik a készenléti hőveszteség lehetőség szerinti csökkentése.
Kollektor
A kollektor a szolárrendszer fontos része, mely alapvetően a tetőre szerelhető, feladata pedig az ingyenes szoláris hőenergia begyűjtése. A szolárkollektor az abszorber által adja le a felvett hőt a szolárrendszernek. A választható kialakítás alapján tető fölé és tetőbe szerelt kollektorokról beszélünk. A szolárkollektorok a napsugárzás hasznos hőenergiáját adják át a használati melegvíz-készítés és a fűtésrásegítés számára. Ebből kifolyólag a kollektor fogalma a hőszivattyús technikában is alkalmazható, mert a kollektorok itt éppúgy a hő kinyerésére szolgálnak, csak a földből, talajkollektorok formájában.
Kombi készülék
Fűtés és melegvíz egyben: a kombi készülékek integrált melegvíz-készítéssel rendelkeznek és átfolyós rendszerben működnek. Így a legkisebb helyen válik lehetővé a magas fűtési és melegvíz-komfort.
Kombi tároló
Azok a szolárrendszerek, melyek egyrészt a melegvíz-készítést, másrészt pedig kiegészítésként a fűtés támogatják, két tárolóval dolgoznak: egy puffer- és egy melegvíz-tárolóval. A kombi tárolók mindkettőt egyesítik és a kettőstartály-elv szerint épülnek fel. Elsődlegesen pufferként szolgálnak, hogy a kollektorok által leadott szoláris energiát tartalékolják. A puffertároló felső részébe egy melegvíz-tároló van integrálva, amit a fűtőkazán fűt fel, az elvételhez szükséges meleg vizet pedig mindig készenlétben tartja. Az integrált melegvíz-tároló belsejébe egy fűtő csőspirál is beépíthető, amely az ivóvizet egy átfolyós vízmelegítőhöz hasonlóan átfolyós rendszerben melegíti fel.
Kondenzációs érték
A földgáz elégetése során az égéstermék mellett vízgőz is keletkezik. A gőzben lévő hőenergia tovább hasznosítható, ha a közeghűtéssel lekondenzálódik. A kondenzációs érték adja meg, hogy mennyi hőenergia szabadul fel az elégetés során a vízgőzből származó kondenzációs hővel együtt. A vízgőz energiatartalma a fűtőérték definíciójában nincs figyelembe véve, ezért a kondenzációs érték az égéstermékben lévő vízgőz párolgási hőtartalma miatt mindig magasabb, mint a fűtőérték. Az égéstermék lehűtésével a párolgási hő hasznosíthatóvá tehető.
Kondenzációs technika
A kondenzációs gázkazánok az égéstermék mérhető hője mellett a benne található vízgőz melegét is hasznosítják, amely egyébként a kéményen keresztül veszteségként távozna.
A füstgázveszteség így csökken és a fűtéshez kevesebb energia szükséges.
Az égéstermék víztartalma a gázkazánban kondenzálódik le, miután a füstgáz a hőcserélőn átáramlik. Ahhoz, hogy az égéstermék vízgőztartalma lekondenzálódhasson, először a hőmérsékletét kell lecsökkenteni a harmatpont alá. Ez úgy valósítható meg, hogy az égésterméket a hőcserélő fűtési visszatérő ága hűti le. A kondenzációs hő hatékony felhasználhatóságához az egész fűtési rendszer hőmérsékletét (fűtési előremenő/visszatérő vízhőmérséklet) alacsony értéken kell tartani. A kondenzációs kazánok megvalósítható hatásfoka a fűtőértékre megadott szám helyett számítással adódik, így jelenhet meg 100% feletti érték.