Keresés

Webhelyünk cookie-kat használ, hogy segítsen Önnek a lehető legjobb felhasználói élményt biztosítani. A weboldal legteljesebb kihasználásához kérjük, fogadja el az összes cookie-t a weboldalunkon. A cookie-kal kapcsolatos további információkért tekintse meg adatvédelmi szabályzatunkat.

Elfogadom Elutasítom

Fűtési lexikon

A,Á B C,Cs D E,É F H K L,Ly M N,Ny P R S,Sz T,Ty V

Fali fűtőkészülék

A gázüzemű fali készülékek kevés helyet igénylő, kellemes megjelenésű, egyszerűen kezelhető és emellett halk üzemű, hatékony teljesítményt nyújtó kazánok. Nem igényelnek különleges követelményeket, pincében, emeleten vagy tetőtérben felszerelhetők. A fűtőkészülékekhez szükség esetén kiegészítésként indirekt fűtésű melegvíz-tároló is csatlakoztatható. A Vaillant zárt égésterű kazánjai ezen felül nem igényelnek gravitációs huzamú kéménycsatlakozást. Az égéstermék-elvezetés történhet koncentrikus rendszerben, így ezek a készülékek különösen alkalmasak családi házak tetőtéri installációira. Természetesen lehetőség van más jellegű égéstermék-elvezetési módok kiépítésére is.

Fali melegvíz-tároló

Helytakarékos megoldás kisebb háztartások számára, amikor egy lakás fürdőszobáját komfortos módon kell meleg vízzel ellátni. 100 liter alatti űrtartalmukkal a fali melegvíz-tárolók a gázüzemű fali készülékekkel összehangolt kombinációt alkotnak. A Vaillant VIH CB 75 melegvíz-tároló a gázüzemű kondenzációs fali kazánokkal való összeépítésre alkalmas.

Felületi veszteség

A fűtőkészülékek külső felületei hőt sugároznak a környező levegő felé. Ez a hősugárzás nem használható fel hasznos fűtési hőként, ezért felületi veszteségként kell kezelni. Ennek ellenére a helyiség, amelyben a fűtő készüléket felszerelték, általa melegszik fel. Ha a hőtermelő szigetelt épületrészben (pl. lakótérben) található, nem pedig egy fűtetlen pincében, akkor a felületi veszteség a felállítási helyiség temperálására is felhasználható, mellyel energiát spórolhatunk meg. A felületi hőveszteség a szabványos hatásfokra is kihat, ezért alapvetően befolyásolja a hőtermelő gazdaságos működését. A modern fűtőkészülékek lényegesen kevesebb felületi veszteséget termelnek, mint a régi kazánok.

Forrásvíz

A szolárkörben a kollektor és a szolártároló között szolárfolyadék, talajhő használata esetén pedig a talajszonda/talajkollektor és a hőszivattyú között hőhordozó szer van, amit bizonyos esetben forrásvíznek neveznek.

Földgáz

A földgáz túlnyomórészt metánból (CH4) és nitrogénből (N2) áll. Az összes fosszilis energiahordozó közül a földgáz tartalmazza a legkevesebb káros anyagot, mert elégetése során vízgőz és szén-dioxid (CO2) marad vissza. Németországban a földgáz az összes energiaigény 20%-át fedezi. Épületek fűtésére több mint 40%-ban földgázt égetnek el. A gázszolgáltató vállalatok felhasználhatóság szerint H és L osztályú földgázt (magas és alacsony) szolgáltatnak a fogyasztóknak, melyek fűtőértéke eltérő.

Freon(FCKW)-mentes hőszigetelés

A melegvíz-tárolók szigetelésére freonmentes anyagot használnak a készenléti hőveszteség ellen. Ózonkárosító hatása és a klímavédelem érdekében hozott rendeletek alapján a freon (FCKW-fluór-klór-szénhidrogén) helyett nagyon sok területen más anyagokat alkalmaznak. A Vaillant a különböző kialakítású uniSTOR, atmoSTOR és auroSTOR, illetve a fali VIH melegvíz tárolóin freonmentes hőszigetelést használ.

Füstgázventilátor

Ha a gázüzemű kondenzációs kazánok égésterméke a harmatponti hőmérséklet alá hűl, nem tud már a felhajtóerő segítségével a szabadba távozni. Ekkor füstgázventilátor gondoskodik arról, hogy az égéstermék kisebb túlnyomás segítségével elvezethető legyen. A zárt égésterű készülékek füstgázventilátorral ellátottak és az égéstermék-elvezetés LAS-rendszerben (Luft-Abgas-System - levegő/füstgázrendszer) történik, ami kéményes vagy koncentrikus kivitelben alakítható ki. Az égéshez szükséges frisslevegő ellátás LAS-rendszerben történik.

Füstgázveszteség

Állókazánok és fali gázkészülékek esetén az előállított hő egy része az égéstermék útján elvész. Ezt a részt a fűtési rendszer nem tudja hasznosítani, ezért az égéstermék veszteségeként számítják. A kisebb füstgázveszteség csekélyebb energiafelhasználást is jelent. Bizonyos országokban a környezet védelme érdekében különböző rendeletek szabályozzák és korlátozzák a háztartásokban használt fűtő készülékek által okozott füstgázveszteség nagyságát. A füstgázveszteség mérése rendszeres ellenőrzéssel történik, melyet százalékos formában lehet megjeleníteni. A 4 és 25 kW közötti névleges teljesítménnyel rendelkező fűtő készülékek esetén a megengedhető legnagyobb veszteség a 11%-os értéket nem lépheti át (> 25 – 50 kW: 10%, 50 kW felett: 9%). Az alacsony hőmérsékletű és a kondenzációs gázkazánok lényegesen alacsonyabb füstgáz veszteséget okoznak, mint a régebbi konstrukciójú álló kazánok.

Füstgáz-visszaáramlás érzékelő

Minden kéménybe kötött, helyiséglevegőtől függő üzemmódban működő, huzatmegszakítóval ellátott gázkészülék rendelkezik ezzel a biztonsági egységgel.

A füstgáz-visszaáramlás érzékelő a kéményben előforduló füstgáz torlódás esetén 2 percen belül kapcsolja le az álló vagy a fali fűtő gázkazán égőjét. A kéménybe jutó erős szél vagy a nem kielégítő frisslevegő-ellátás akadályozza az égéstermékek szabad áramlását. A füstgázfelügyelet gátolja meg, hogy a huzatmegszakítón át égéstermék kerülhessen a felállítási helyiségbe és a magas füstgáz-koncentráció következtében emberek egészségkárosodást szenvedjenek.

Fűtési jelleggörbe

A fűtési kör előremenő hőmérséklete és a külső hőmérséklet közötti összefüggést a fűtési jelleggörbe fejezi ki. A külső és az előremenő hőmérséklet viszonyát a jelleggörbe meredeksége határozza meg. A fűtőkészülék üzembe helyezése során a fűtési jelleggörbét a szükséges meredekségre kell beállítani. Nagyobb hőigény esetén a fűtőtestek hőleadása ennek megfelelően nagyobb úgy, hogy a fűtővíz hőmérséklete jelentősebben lehűl. Minél alacsonyabb tehát a külső léghőmérséklet, annál magasabb előremenő vízhőmérsékletre van szükség. A meredekség a rendszerkialakításból adódik. Emelkedő külső hőmérséklet esetén az előremenő és visszatérő hőmérséklet közötti különbség csekélyebb.

Fűtésrásegítés

A nap az abszorberen keresztül melegíti fel a kollektorokban keringtetett szolárközeget. A folyadékot keringtetőszivattyú (szolárszivattyú) szállítja a szolárállomásból a tárolóba. A hő tárolására kombi vagy melegvíz-tárolóval kombinált puffertároló, esetleg két hőcserélős bivalens tároló alkalmas pufferrel együtt.

Fűtőérték

Valamely tüzelőanyag (földgáz vagy fűtőolaj) fűtőértéke kWh/m3 formában van megadva. A fűtőérték azt az energiamennyiséget jelöli, amely a felhasznált tüzelőanyag elégetése során keletkezik úgy, hogy az égéstermék vízgőz tartalma gőz formában marad. A vízgőz lehűtés útján a harmatpont alatt cseppfolyósodik (kondenzáció), ami lehetővé teszi a benne található hő utólagos felhasználását. A fűtőértékből és a párolgási hőből számított energiamennyiséget a kondenzációs érték jelöli.

Fűtőkazán

A fűtőkazán szolgál a központi fűtési rendszerek hőtermelőjeként és különböző kialakítási, illetve működési módokkal telepíthetők. Alapjában a kazántest melegíti fel az átfolyó fűtővizet, ami az égőláng és az abból kiáramló füstgáz következtében felmelegíti a kazán belsejét. Földön álló és falra szerelhető fűtőkazánok kaphatók, de melegvíz készítésre olyan összeépítések is léteznek, melyek a készülék mellé szerelhetők.

A leggyakoribb beépítési variáció a földön álló kazán, mellette lévő melegvíz-tárolóval. A felhasznált tüzelőanyag és az égő működési módja alapján a következő fűtőkészülékeket különböztetjük meg: kondenzációs kazán, atmoszférikus készülék, ventilátoros égővel rendelkező turbós kazán. A fűtőkészülékek célszerűen szolár-melegvíz-készítő rendszerekkel vannak kombináltak, hogy a megújuló energiák is hasznosíthatók legyenek.