Webhelyünk cookie-kat használ, hogy a böngészést optimalizálja, visszajelzést ad számunkra a szükséges változtatásokat illetően, hogy Önnek a lehető legjobb élményt biztosíthassuk. Továbbá segíti hasznos és új tartalmak ajánlását. A cookie-k engedélyezéséhez kattintson az „Engedélyez” gombra, vagy egyszerűen csak folytassa a böngészést.

Elfogadom Elutasítom

Kondenzációs technika

Mi is az a kondenzációs készülék, és miért mondjuk, hogy energiatakarékos?

Biztos Ön is hallott már kondenzációs készülékről, és arról is, hogy egy ilyen készülék akár 108%-os hatásfokkal rendelkezik.

Mi az elve a kondenzációs készüléknek?

A gázkészülék a földgázt elégetve ún. égésterméket bocsát ki magából. Ez az égéstermék sok összetevő mellett vízgőzt is tartalmaz. Ez a vízgőz olyan rejtett energiát foglal magában, amit a hagyományos készülékek nem tudnak hasznosítani és felhasználatlanul a kéményen, ill. égéstermék-elvezető rendszeren keresztül a szabadba távozik.

Mi ez a rejtett energia?

A víz gőz halmazállapotba juttatásához energiára van szükség, azaz melegíteni (hőközlés) kell a vizet, hogy az forrásba jöjjön, és gőzzé váljon. Ezt az energiát nevezzük párolgáshőnek vagy rejtett hőnek. Ezt az energiát úgy tudjuk visszanyerni, hasznosítani, hogy a vízgőzt egy megfelelő „hideg felület” (hőcserélő) segítségével lehűtjük, a gőz ismét folyékony halmazállapotúvá válik, és leadja a rejtett hőjét, azaz felszabadul a párolgáshő. Ezt a többletenergiát (kb. 10-12%) képes a kondenzációs készülék hasznosítani úgy, hogy felhasználja a fűtési előremenő víz melegítésére. Emiatt szerepel a készülék műszaki adataiban 100%-nál nagyobb érték.

Számokban úgy néz ki a képlet, hogy egy hagyományos gázkészülék 92-93%-os éves hatásfokértékkel rendelkezik, a párolgáshőből származó többletenergia 10-12%, és így a kondenzációs készülék 104-105% értéket mutat. A maradék 2-3% az alacsony hőmérsékletek miatt kevesebb sugárzási és égéstermék-veszteségből adódik.

Mikor éri meg a leginkább kondenzációs készüléket vásárolni?

Az előbb leírtak értelmében a készüléket ott tudjuk a legoptimálisabban kihasználni, ahol tartósan biztosítva van az a hőmérséklet, amivel a forró égéstermékgázokat vissza tudjuk hűteni a harmatponti vagy kondenzációs hőmérsékletre.

Tudnunk kell azt, hogy a fűtési rendszer visszatérő vízhőmérséklete a „hűtőközegünk”, tehát minél alacsonyabb, annál jobban tudja visszahűteni az égésterméket. A kondenzációs hőmérséklet értéke több fizikai paramétertől függ, de átlagosan mondhatjuk, hogy 53-55˚C-nál következik be. Tehát ha magas visszatérő vízhőmérsékletünk van, pl. 65-70˚C (hagyományos, magas hőmérsékletű [90/70 ˚C] radiátoros rendszer) akkor könnyű belátni, hogy nem igazán tudja elvégezni a feladatát. Viszont ha ez az érték 35-40˚C (alacsonyhőmérsékletű sugárzó fűtés [pl. padlófűtés] vagy radiátoros [55/40˚C] fűtés), akkor a bekövetkezik a kondenzáció.

Természetesen egy hagyományos fűtési rendszer sem megy mindig teljes teljesítményen. Átmeneti időszakban alacsonyabb rendszerhőmérsékletek adódnak, amivel már el lehet érni a harmatponti hőmérsékletre való hűtést.

A kondenzációs készülék előnyei:

  • kevesebb gázfelhasználás változatlan viszonyok mellett is,
  • rozsdamentes technológia,
  • zárt égéstér, az égéstermék visszaáramlás veszélye (CO) kizárt,
  • széles modulációs tartomány (még jobb teljesítményillesztés),
  • csendes működés,
  • jövőbemutató megoldás,
  • értéknövelő beruházás,
  • ideálisan kombinálható napkollektoros rendszerekkel.