Kazán
A kazánok a fűtési és melegvíz-rendszerek azon legfontosabb elemei, amelyek nem kizárólag hőszivattyúkra vagy napenergia-hasznosításra támaszkodnak. Ugyanakkor kombinálhatók megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerekkel is. A kazánokban, amelyek általában a kazánházban találhatók, olyan tüzelőanyagokat égetnek el, mint a kőolaj, a földgáz vagy a szilárd tüzelőanyagok, például a pellet, hogy a keletkező hőenergiát fűtésre és melegvíz-előállításra használják fel.
A hagyományos kazánokban az égés során keletkező hőenergiát egy hőcserélő adja át a fűtővíznek, amely csőhálózaton keresztül táplálja a hőleadó elemeket pl. a radiátorokat. A keletkező füstgázok pedig egy kéményen keresztül távoznak.
Az alacsony hőmérsékletű kazánok ugyanazon az alapelven működnek, de az energiaszükséglet csökkenésekor csökkentik a fűtési hőmérsékletet. Az alacsony hőmérsékletű kazánok úgy tervezték, hogy a fűtési visszatérő hőmérséklet mindig a 30-40ºC közötti tartományba essen úgy, hogy közben ne lépjen fel a kazánban kondenzáció. Az alacsony hőmérsékletű állókazánok hőteljesítményének szabályozása a modulációs működés következtében mindig is a tényleges hőigényhez igazodik.
A kondenzációs kazánok a legújabb technológia és a modern kor szabványa. Ezek a kazánok a kondenzációs hő formájában az égéstermék vízgőzében tárolt energiát is felhasználják. A hagyományos és az alacsony hőmérsékletű kazánokhoz képest nagyobb energiahatékonysággal rendelkeznek, alacsonyabb a CO₂-kibocsátásuk és jelentősen csökkentik a fűtési költségeket is.
< Szótár

