Hőszivattyúk mellé illesztett puffer tartály

A megújuló energiaforrást használó hőtermelők közül a legnagyobb érdeklődés a hőszivattyúk iránt mutatkozik. Az épületgépészeti piac internetes kínálatát nézegetve pedig már-már úgy érezheti magát az érdeklődő, hogy ehhez legalább mindenki annyira ért, mint a magyar focihoz.

A hőszivattyú akkor lehet jó döntés, ha a gazdaságos működtetéséhez szükséges feltételrendszert is megteremtik hozzá. Persze túlfetisizálni sem szabad a hőszivattyúkat, mert akkor csak elrettentheti az ökotudatos vásárlót. Most viszont néhány olyan szempontot szeretnénk bemutatni, mely egy jó döntéssel problémamentes üzemet biztosít a hőszivattyút használó részére.

Hőszivattyúk mellé illesztett puffer tartály – „Kell-e egyáltalán?”

Gyakran előforduló kérdés, hogy hőszivattyúk mellé szükséges-e puffer tartály… Találkoztam olyan ügyféllel is, akinek a szakember kifejezetten ellenezte a tartály beépítését a rendszerbe, hisz az általa telepített hőszivattyúhoz nem szükséges (szándékosan nem a rendszer szót használtam).

Ha egy puffer tartály nélküli rendszerben üzemeltetünk egy hőszivattyút, az olyan, mintha az autónkban nem lenne sebességváltó, és csak a gázpedál segítségével szabályoznánk a sebességet. Gyakori előforduló példa, hogy a hőtermelőt közvetlenül a rendszerre kötik, változó fűtési igény esetén a kompresszor fordulatszám változtatásával igyekszik a hőszivattyú lekövetni az aktuális teljesítményigényt. Ezen teljesítményigény kielégítése nem mindig egy egyértelmű feladat (nem úgy, mint egy használati melegvíz tároló felfűtése egy megadott hőmérsékletre), így gyakran előfordul, hogy még a felfűtés alatt a kompresszorunk túl alacsony fordulatszámra szabályoz, vagy akár ki is kapcsol. (Az On/Off rendszerű kompresszoroknál ez pedig még fontosabb kérdés!)

Miért kell(!) a puffer tartály?

• Hosszabb működési idő: A fent is említett indokok mellett a hőtermelő hosszabban tud jó hatékonysággal üzemelni. Továbbá a csekély vízmennyiségű rendszerek esetén a gép élettartamára pozitív hatással van a rendszerűrtartalom növelése, mivel a minimális kompresszor futási időt biztosítani kell (Vaillant hőszivattyúknál ez 3-4 perc)
• GEO tarifa: Naponta a 2x2 óra üzemszünet alatt (mikor a kompresszor működése alapvetően nem lehetséges) is szükség lehet biztosítani a rendszer fűtési energia ellátását
• Minimális tömegáram: Az inverterrel nem rendelkező hőszivattyúk (on/off) esetén igazán kritikus, hogy elkerülhető legyen a hőszivattyú gázkörében lévő nagynyomású kapcsoló hibája.
• Védelem a telepítési hibák ellen: a puffer egy „biztosíték” a fűtési rendszer telepítése során elkövetett hibák ellen. Ez különösen akkor van így, ha a kivitelező nem szakképezett és nagyobb a hibák rizikója (pl.: csekély térfogatáram, nincs hidraulikus beszabályozás).
• Leolvasztó üzemmód: a leolvasztáshoz fűtési energia szükséges a rendszerből. Új építésű házakban a fűtési kör űrtartalma nagyon kicsi és előfordulhat az is, hogy zártak a zónaszelepek/fűtési körök, így azok korlátozzák a leolvasztáshoz felhasználható fűtési vizet. Az ilyen esetekben az elektromos rásegítő fűtés fogja a hőszivattyút támogatni, ami rossz rendszerhatékonyságot eredményez.
• Napelemes rendszer: annak érdekében, hogy növelhessük a napelemes rendszer kihasználtságát, „termikus” tartályként használhatjuk a hőszivattyúhoz kapcsolódó puffert.

Milyen módon köthető a puffer tartály a rendszerbe?

Visszatérő ágba sorba kötött puffer tároló

A visszatérő ággal sorba kapcsolt tárolót az olyan rendszerek esetén alkalmazzák, ahol a keringtetett vízmennyiséget a kompresszor minimális működési ideje (3-4 perc között) miatt kell megemelni. Az egyedi helyiséghőmérséklet szabályozást csak így lehet alkalmazni. Itt a második fűtési keringtető szivattyú – a hidraulikus váltóként használt puffer tárolóval szemben – elhagyható. A minimálisan keringtetett vízmennyiség egy megfelelően méretezett by-pass szeleppel biztosítható. Hőcserélővel leválasztott rendszer esetén, elsősorban a szekunder oldalra javasolt elhelyezni ezt a puffert.

Hidraulikus váltóként

A puffer tároló hidraulikus váltóként történő alkalmazásakor a hőtermelő (jelen esetben a hőszivattyú) hidraulikusan van leválasztva a hőleadó rendszerről (pl. padlófűtés). A nyomás nullpontja a hidraulikus váltóban (szétválasztó tároló) található. Ezzel a kapcsolási móddal valósítható meg, hogy a bekapcsolások száma a hőszivattyú által keringtetett minimális vízmennyiség esetén is alacsony maradjon. A puffer tároló használatával lehetőség van az egyedi helyiséghőmérséklet szabályozás alkalmazására is. Ezt a beépítési módot lehet alkalmazni gázkészülékes hibrid rendszer esetén is. Ekkor a hőszivattyú bekötése fölött kell csatlakoztatni a gázkészüléket a hidraulikus váltó primer oldalára.

A 100 ill. 200 literes puffer párazáró szigeteléssel rendelkezik, így hűtési energiatároló funkcióját is ellátja.

A puffer tartályokról, illetve a hőszivattyús rendszerekről bővebben a megújult tervezési segédletben olvashat

Hőszivattyú tervezési segédlet (7629 kB)

A Vaillant pufferek kínálata és a gépekhez/funkciókhoz javasolt pufferméretek összefoglalóját megtalálhatja itt (232 kB)

Reméljük, hogy a sikerült felkelteni az érdeklődésüket és várjuk további kérdéseiket, illetve közérdekű témajavaslataikat!

* 2018.07.16-án érvényes árlista alapján megadott nettó listaárak